„Ötven éve volt Puskás, most hol vagytok?”

IseeQ[HVG] Előfordult már, hogy külföldön azt tapasztalta, nem tudják hova tenni Magyarországot? Semmi probléma, hiszen ekkor lehet előhúzni a Puskás-kártyát és hirtelen mindenki heves bólogatásba kezd. Csakhogy Puskás Ferenc személyében még mindig egy ötven évvel ezelőtti legendával példálózunk, azóta sok világhírű magyar karakter született. Ki, vagy mi helyezheti el ma Magyarországot a világtérképen? Kovács Péter, az IseeQ nevű fejvadász startup társalapítója és egyik vezetője szerint Magyarországot éppen a startup világ definiálja újra és ebben a meggyőződésében a Google és a Facebook is támogatja.

„Puskás ötven évvel ezelőtt volt sztár, most hol vagytok?” – kérdezte évekkel ezelőtt Dublinban egy közepesen ittas helyi erő Kovács Pétertől, az első Central European Startup Awards (CESA) egyik szervezőjétől. Írországban is, de máshol is azzal kellett szembesülnie, hogy „a Nyugat szemében Magyarország egyszerűen nem létezik, fogalmuk sincs, hogy itt mi van.” Valóban, hol is vagyunk? „Ez a kérdés végleg megragadt a fejemben és elindított azon az úton, amit most is járok.” Azon dolgozik, hogy a maga eszközeivel felhelyezze Magyarországot a külföld észlelési térképére és a Puskás óta kevés átütőt felmutató ország imidzsét újradefiniálja.

Meggyőződése, hogy a startupok által lehetne az országot újból a térképre helyezni, a nyugati köztudatba beemelni. Szerinte óriási lendületet, szárnyakat adott a magyar startup szférának a Prezi, a LogMeIn és a UStream sikere. „Ez olyan világ, ahol nem számít, honnan jöttél, milyen a bőrszíned, milyen nemhez vonzódsz, milyen ruhát hordasz, vagy, hogy mennyire befolyásos az apád. Ahol csak az számít, hogy te magad mit tudsz letenni az asztalra. Ebben a világban nem leszel kevésbé érdekes vagy kevesebb, ha Magyarországról jöttél, sőt!” Bár akkor még nem tudta, hogy tíz éven belül a magyarországi startup világ egyik mozgatórúgója lesz, azt sejtette, hogy Puskás karaktere ide vagy oda, Magyarország túl kicsi ahhoz, hogy egyedüliként próbálja meg a figyelmet magára hívni, régiós szinten kell majd gondolkodni, globálisan építeni, globális piacra, illetve azt is, hogy egyedül nem lesz majd képest megváltani a világot.

IseeQ_2

A Gozsdu-udvarban egy kávézóban ülünk Kovács Péterrel, hetekkel az első Central European Startup Awards (CESA) vége után, ami az alapvetően fejvadász profilú, de nemzetközi közösséget is építő vállalkozása, az IseeQ eddigi egyik legnagyobb volumenű projektje volt. Nem ért rá hamarabb a találkozóra, a szervezéssel járó rengeteg munka után stílusosan egy másik Közép-Európai országba utazott pihenni a családjával. Hamarosan kiderül, hogy a kávézó, ahol ülünk, szintén az IseeQ-hoz tartozik.

Az irány mindig is világos volt számukra: a toborzást, mint folyamatot gondolták újra, ellene mentek a megszokottnak. Ők nem automatizálnak vagy virtualizálnak, ellenkezőleg, visszaadják a platformot az embereknek, ahol személyes bizalmi kapcsolatokat tudnak kiépíteni. Ebben az értelemben nem egy tipikus fejvadász cégről beszélünk, a „levadászás” ugyanis csak egy része a munkájuknak, amit ők “professional match-making”-ként definiálnak, és mögötte igazi küldetéstudat húzódik: az önzetlen közösségépítésé. „Tegyük fel, hogy kapcsolati tőkére lenne szükséged, de időd és energiád már nincs, hogy akár külföldön sok-sok rendezvényt meglátogass. Itt jövünk mi a képbe, novemberben például Litvániában egy háromezer fős konferencián vezetek majd egy workshop-ot, utána egy-két céghez, startuphoz, co-working irodához biztosan ellátogatok, így simán összejön körülbelül 100-150 olyan új ismerős, akit érdekesnek találok számodra és akivel összehozlak téged”– illusztrálja egy példán Péter a match-making-et, ami a hasonló profilú felek összekapcsolását jelenti. Nincs tudomásuk még egy olyan cégről, aki hasonlót nyújtana hozzájuk, áttörés ez a toborzásban itthon és Európa szerte is.

Itt tart ma az IseeQ, amely fejvadászcégként is a nemzetközi szintű közösségépítésre helyezi a hangsúlyt, és amely a szakmai kapcsolatépítéshez olyan platformokat kínál bárkinek a mintegy 30 nemzetközi rendezvénysorozatuk mellett Lisszabontól Münchenig, mint a már említett kávézó, ahol mialatt Pétert faggatom, jönnek-mennek az emberek: kollegák, barátok és ismerősök, egy jó kávéért, szendvicsért vagy limonádéért, egymással is beszélgetve és ismerkedve. „Egy olyan helyet szerettünk volna létrehozni, ahol nemcsak egy kávét tudsz vásárolni, ha betérsz, hanem érdekes emberekkel is megismerkedhetsz, új szakmai kapcsolatokat is nyerhetsz. Itt sosem ciki átszólni egy másik asztalhoz és beszédbe elegyedni az ott ülőkkel. Ezért lett a hely neve az, hogy HQ, the Social Coffeeshop”.

„Újító gondolkozásúak voltunk – később lett erre egy szó: startupos”

Péter alapítótársaival korábbi munkahelyén, a ProfiPowerben találkozott, itt alakult ki a barátság a négy srác, Bondici Balázs, Németh Tamás, Komár Balázs és közötte. Úgy érezték, hogy közös az útjuk, amitől az sem tántorította el őket, hogy Pétert közben megkereste a Prezi, és nem tudott ellenállni a csábításnak. „2009 óta vagyok szerelmes abba az őrületbe, amit rá egy-két évre tudtam meg, hogy startupoknak hívnak. A Prezi ebben a világban egy olyan hívószó, amire őrült lettem volna nemet mondani”.

Technológiai és “igazi” mérnökök
Az IseeQ 2013 elejétől épült aktívan, a négy alapító tag folyamatosan hagyott fel addigi munkájával és csatlakozott be, mindannyian más-más területek szakértői. Németh Tamás a corporate világban, Bondici Balázs a gyártás-termelésben, Komár Balázs a technológiában, Péter pedig közösség építésben mozog a legotthonosabban. Portfóliójuk ebből fakadóan három pilléren nyugszik, a technológia világa, a gyártás-termelés, azaz az „igazi mérnökök” és az olyan klasszikus iparágak, mint a sales és a marketing területén dolgozók egymásra találását segítik Péter híres közösségépítő stratégiáján keresztül.  Negyedik lábként szeptembertől elindítják tréningjeiket is, olyan ország szerte elismert szakemberek bevonásával, mint Kollin Zoltán, a Ustream User Experience vezetője, vagy Matt Jwayad, az Apple korábbi termékmarketing menedzsere. Mára már 15-en dolgoznak a csapatban, több külsős munkatárssal is együttműködnek, ügyfeleik pedig Seattle-től kezdve, Vilniuson át a Fülöp- szigetekig bezárólag vannak már. Céljuk az első pillanattól kezdve a toborzás fogalmának újraértelmezése, magyarok külföldre közvetítése és külföldiek Magyarországra szerződtetése a nemzetköziesedés nevében.

Soha nem hagyta magának, hogy bármi is véglegesen eltántorítsa az elképzeléseitől, így amikor 16 évesen az iskolai igazgató nem hagyta jóvá, hogy diákmunkát vállaljon, maga hamisította a szükséges aláírást, éppen olyan nagy vehemenciával, ahogy a Preziben munkába állásakor is pedzegette Árvai Péternek, szívesen magával hozná egy újító gondolkodású munkatársát. Kérése akkor falakba ütközött, így másfél évet töltött a Prezinél társa nélkül, mire biztossá vált számára, hogy Bondici Balázzsal és a többi sráccal többre hivatottak együtt, mint csupán a munkaidő után egy sör mellett induló vállalkozásukról fantáziálni és hogy valójában a közös vállalkozás a végállomás.

Így született meg végül az IseeQ, mely fejvadászcégként is a nemzetközi szintű közösségépítésre helyezi a hangsúlyt, és amely a szakmai kapcsolatépítéshez olyan platformokat kínál bárkinek a számos nemzetközi rendezvénysorozataik mellett, mint a már említett kávézó, ahol mialatt Pétert faggatom, jönnek-mennek az emberek: kollegák, barátok és ismerősök, egy jó kávéért, szendvicsért vagy limonádéért, egymással is beszélgetve és ismerkedve. „Egy olyan helyet szerettünk volna létrehozni, ahol nemcsak egy kávét tudsz vásárolni, ha betérsz, hanem érdekes emberekkel is megismerkedhetsz, új szakmai kapcsolatokat is nyerhetsz. Itt sosem ciki átszólni egy másik asztalhoz és beszédbe elegyedni az ott ülőkkel. Ezért lett a hely neve az, hogy HQ, the Social Coffeeshop”.

Adni kell

Péter mindig is abból indult ki, hogy az általa régen olvasott Törzsek című könyv alapján az emberek közösségekbe akarnak tartozni. Ezt a közösséget építi akkor is, amikor összehozza őket egy-egy kávéra, és akkor is, amikor startup konferenciát szervez. A lényeg mindig ugyanaz: bizalmi kapcsolatokat kiépíteni és önzetlenül adni. A „kapok” meg majd jön magától. És valóban: ma már több tucat önéletrajz landol az IseeQ irodájában nap, mint nap, a munkavállalók maguktól jelentkeznek náluk.

Sikereiket arra is visszavezeti, hogy nem egy nagy gépezetként, hanem ügyfélorientáltan, innovatívan, nagyon is személyes hangvételben működnek. Ezt támasztja alá már maga a névválasztás is, életük egy-egy korábbi szakaszában Bondici Balázzsal mindketten magukon viselték az „Isee” becenevet. És bár Péter a Jan-Claude Van Damme Hirtelen haláljában szereplő jégkrémárus pingvin után, eleinte szívatásból volt maga „Isee” a középiskolai évek alatt, mindketten úgy érezték, hogy a közös becenév garancia lehet arra a személyességre, ami startup őrültekként a mottójuk is.

Pétert a Central European Startup Awards (CESA) és a Nordic Startup Awards társalapítói posztjáig külföldi ismeretségei segítették, a dán Kim Balléval együtt kezdték el felépíteni az északi és a közép-európai verseny koncepcióját, együtt kerestek támogatókat, építettek az északi és a közép-európai régióból nemzetközi csapatot és dolgozták ki velük a folyamatokat. Hittek benne, hogy az igény idővel, párhuzamosan a lehetőségekkel megjön egy ekkora bulira, ami mindkét régióban sok-sok országból fogadott jelentkezőket.

Ausztria lesz a következő állomás

„Először meg sem akartam szervezni”– vallja be Péter arra a kérdésre, hogyan kezdte egy ilyen nagy esemény, egy közép-európai startupverseny megszervezését. „ Nem láttam még tisztán, hogy itt a lehetőség valami önállót felépíteni, azt hittem, hogy csak lemásolni tudjuk majd a már létező Nordic-ot, ami éles ellentétben állt volna a magyar emberek zsigeri kreativitásával”– fűzi hozzá. Kim Balle, akivel a CESA egyik társalapítója, Prokop Mihály kapcsolta össze, azonban meggyőzte Pétert: másolásról szó sincs, a CESA-t az egy év kihagyás után újra megrendezendő Nordic-cal együtt kell kitalálni, újrafogalmazni.

A Google és a Facebook is támogatja a CESA-t
A CESA-t 2014-ben rendezték meg először, a rendezvény keretében Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ausztria, Magyarország, Szerbia, Románia és Bulgária startup-ökoszisztémái hat kategóriában versenyeztek, összesen több mint ezer jelentkezővel, minden országban helyi elődöntővel indulva, majd május végén, Budapesten a Mobilitás-és Multimédia Klaszter Magyar Innovációs Techshow-jával közös rendezésű Díjátadó Gálával lezárva az esemény-sorozatot. Szponzoraik között ma már olyan nagy nevek vannak, mint a Google vagy a Facebook.

Testvérrendezvénye, a Nordic Startup Awards 2012-ben startolt, ám végleges formáját csak ebben az évben, a CESA-val közösen nyerte el. Az észak-európai rendezvény öt ország, Norvégia, Dánia, Finnország, Svédország és Izland startuppereinek ad teret a versenyzésre, a CESA-val közös zsűri dönt a végső győztesekről, illetve hasonlóan rotációs rendszerben rendezik majd évről-évről a Díjátadó Gálát az egyes országok.

„Ez a két rendezvénysorozat azért igazán különleges, mert a lényeg nem maga a verseny, hanem a nemzetközi kapcsolatépítés lehetősége. A verseny nem több, mint egy gyönyörű indok arra, hogy összejöjjünk és megismerjük egymást, kapcsolatokat építsünk egymással és végre rájöjjünk arra, hogy egyre kevésbé vannak közöttünk határok. Mi több, sok ország között tíz éve legalább már egyáltalán nem is léteznek jogilag sem határok. Hát kezdjünk el élni rendesen ezzel a történelmi lehetőséggel!”

Többek között Az Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból érkezett az az összesen mintegy 150 külföldi vendég, akik az este folyamán magyarokkal, és a régió összes országából jövő, CESA versenyzőkkel és más vendégekkel lépett interakcióra, kezdett el új ötleteken pörögni, új induló vállalkozásokon morfondírozni. „Merthogy ezt adja a CESA, a terepet az új ötleteknek, ahol az eredményhirdetés után/közben alakulnak új partneri kapcsolatok akár nemzeteken átívelően is”– összegez Péter, majd hozzáteszi, élete egyik legjobb döntése volt, hogy végül az év elején ráállt a szervezésre. Személyes példáján keresztül pedig bemutatja, hogy milyen könnyű új munkakapcsolatokra szert tenni egy startup rendezvényen: már az IseeQ growth hackereként dolgozik Tóth Zsófi, akivel a CESA rendezése kapcsán került munkakapcsolatba.

„Az utolsó utáni pillanatban kezdtük el szervezni, alig négy hónap alatt hoztuk össze, de nagyon bejött, a Google és a Facebook is mellénk állt – vallja be még Péter, de a kezdeti kaotikus körülmények egy startup esetében nem zárják ki a végső sikereket.

A következő állomás feltehetően Ausztria lesz, mégpedig nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy még inkább erősítsék a rendezvény közép-európai jellegét Európa nyugati felének a szemében is. Péter elismeri, hogy a két régiós verseny társalapítójaként észleli a különbséget a szponzorok hozzáállásában a Nordic és a CESA között, ám az okot abban látja, hogy amíg az északiak régió eredményei inkább szem előtt vannak, addig a közép-európai régióból a Prezi a legnyilvánvalóbb világsiker.

Forrás: HVG

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *