A valóságban csak arról van szó, hogy a Google az önvezető autóinak tesztelésére megépített egy virtuális valóságot mely hasonló a Mátrix című filmben látott modellhez. Az autók a számukra létrehozott Mátrix-n azt a környezetet érzékelik, amit a való világban is észlelhetnének, ha ott közlekednének velük.
A Google főhadiszállásán megépített egy olyan rendszert, ami a Mátrix-ból már ismerős lehet: az ugyanis a való világ egy számítógépes szimulációját képezi. Az egyetlen különbség, hogy a keresőóriás virtuális valóságába nem emberek, hanem a cég önvezető autóinak vezérlőrendszerei csatlakoznak be – a cég ugyanis így teszteli azok működését a valódi utak helyett.
A rendszer lehetővé teszi a Google számára, hogy az ellenőrzött körülmények között és sokkal gyorsabban tesztelje le a vezérlőrendszer minden apró változtatását, mint azt tehetné akkor, ha az autókkal a való világban hajtaná végre ugyanezt. Ugyanakkor a járművek pontosan úgy érzékelik, mint ha pontosan ezt történne: a számukra létrehozott virtuális valóságból ugyanis éppen azokat a szenzoradatokat kapják, mint amit a valós környezetben is gyűjthetnének környezetükről működés közben.
Az adatokat a szimulációhoz a keresőóriás a való világból gyűjtötte be az önvezető autók tesztútjai során. A számítógépes szimulációban tehát valójában pontosan azt, a mintegy 2000 mérföldes úthálózatot modellezi le, ami ténylegesen is létezik Kaliforniában ott, ahol a cég autói egykor közlekedtek.
A Google most azt szeretné elérni, hogy a jövőben az autókat ilyen, szimulált valóságok segítségével is lehessen tesztelni és hitelesíttetni, mert szerinte ez sokkal olcsóbb, biztonságosabb és alaposabb tesztelésüket teszi lehetővé, mint a való világban végrehajtott utak. „Pár óra alatt szituációk ezreit tudjuk letesztelni – ez valós körülmények között évtizedeket igényelne”, írja a Google indoklásában.
Forrás: pcforum