Monitor, mint ellenség: hogyan védje szemét?

látás[origo] A technológia fejlődésével párhuzamosan nem csak új kütyük jelennek meg a piacon, de növekszik a különböző látászavarral küszködők aránya is. A világon minden negyedik ember rövidlátó, még ennél is több, aki szemszárazsággal, kivörösödött szemekkel fejezi be minden napját. Fontos a megelőzés, néhány apróságra kell csak odafigyelni.

 

 

Egyre többen kényszerülnek szemüveget viselni, ahogy a különböző látászavarral küzdők száma is egyre emelkedik. A technológia fejlődése nyomán egyre több kütyü lepi el életünket, s nem csak a munkahelyen, otthonunkban is sorra jelennek meg újdonsült kedvenceink. Mit tehetünk azonban szemünk egészsége érdekében, mire figyeljünk oda netezés, tévézés, olvasás vagy videojáték közben? Monitorhasználat esetén több dologra érdemes odafigyelni. Óránként egy tíz perc szünetet kell tartani, s ezalatt sem a telefont nyomkodni, hiszen a mobil is ugyanúgy képernyővel rendelkezik, nem pihenteti a szemet. Ha ugyanis sok ideig nézünk kijelzőre, hosszan nézünk közelre, a szemben alkalmazkodási görcs alakulhat ki, ez pedig rövidlátáshoz vezet.

Minden negyedik ember rövidlátó

Rohamosan nő a rövidlátás gyakorisága, becslések szerint a világ lakosságának 25 százaléka szenved tőle, s ez a növekvő trend nem áll meg: 2020-ra minden harmadik ember rövidlátó lesz. Magyarországon ez az arány kissé alacsonyabb, a népesség 15 százaléka rövidlátó becslések szerint, legtöbb esetben korai iskoláskorban diagnosztizálják a betegséget. A legrosszabb helyzetben Kelet-Ázsia van, ahol az iskoláskorú gyerekek jelenleg 80-90 százaléka rövidlátó. Több helyütt, így például a japán Karija községben, nem kötelező érvényű rendeletben szabályozták a fiatalok kütyühasználati idejét: a szigetországban például este 9 óra után le kell adni a mobileszközöket a szülőknek. A myopia vagy rövidlátás ugyanis nem gyógyítható, csak egy lassítható vagy megállítható folyamat. Minél előbb alakul ki az embernél, annál nagyobb a lehetőség arra, hogy súlyos rövidlátásban fog szenvedni.

Szabaduljunk ki a zárt térből

Fiatalok esetében érdemes a számítógép- és mobilhasználati időt napi 1-2 órára korlátozni, ahogy tévézni is egy-másfél óránál többet nem javallott. Amíg jó idő van, küldjük ki a gyereket a szabadba játszani, ahogy azoknak is érdemes egy nagyot sétálni, hétvégén kirándulni, akik számítógép, vagyis monitor előtt dolgoznak. A szabadban ugyanis erősebb a fényintenzitás, kevesebbet nézünk közelre, mint zárt térben. Amerikai kutatások szerint heti 10-14 órát kell kinn tartózkodni, hogy a rövidlátást megelőző hatás kialakuljon. Ha beköszönt a hűvös idő, akkor is érdemes a szabad időt képernyőmentes környezetben tölteni. A gyerekek úgyis egyre többet használják a kütyüket, autóban, buszon, séta közben is “nyomkodnak”, jó ha ebből télen is kirobbantjuk őket. Ha tehetjük, menjünk el sportolni, edzeni, főzzünk közösen, vegyük elő az ezeréves kártya- és társasjátékokat, vagy ha leesett a hó, irány síelni, szánkózni, hóembert építeni.

 

A vörös szem intő példa

A sok monitorhasználat nem csak rövidlátást, szemszárazságot is okozhat, ennek tünetei a szúró, viszkető, égető, idegentestérzet, vagyis amikor úgy érezzük valami belement a szemünkbe, emellett a homályos látás, túlzott fényérzékenység és a szem kivörösödése utalhat a problémára. Szemcseppel, műkönnyel csillapíthatjuk a kellemetlen érzést, ha azonban hosszú távon előfordul, érdemes orvoshoz fordulni. A szemszárazság oka ugyanis, hogy képernyőre meredve kevesebbet pislogunk. Míg nyílt terepen, a szabadban, ahol a szemet nem erőltetjük, percenként átlagosan huszonkétszer pislogunk, addig olvasás közben ez az érték tízre, monitor előtt pedig nyolcra csökken – ez pedig felborítja a szemfelszínt, illetve az azt borító könnyfilm természetes egyensúlyát.

Függ a mérettől a távolság

Nem csak a használat ideje, a képernyőtől való távolság is fontos szempont. Asztali számítógép és laptop esetén legalább 40-50 centiméterre legyen a szemtől a monitor, ha lehet a szem vonalához képest alacsonyabban helyezkedjen el, egyenesen vagy felfelé nézve ugyanis nagyobb a szemrés és jobban párolog a könny. A távolság persze függ a monitor méretétől is, míg egy 17 colos képernyő esetén elegendő a 40 centiméter, addig egy kisebb laptop, egy 15 colos kijelzőnél már legalább 50 centiméterre kell lennie a szemtől. Laboratóriumi kísérletek bizonyították, hogy a leginkább elfogadott monitor-szem távolság a 66-110 centiméteres tartományba esik, ahol 66 centiméternél több panasz fordult elő, mint 110 centiméternél, vagyis minél messzebb kell helyezni a monitort a szemtől. Mobileszközöknél, így okostelefonok és táblagépek esetén átlagosan 33 centiméter az ideális távolság, ha csak ennél közelebb látjuk a kijelzőt, az már rövidlátásra utal. A kis világító eszközök azonban hosszú távon sokat rontják a látást, inkább kapcsoljunk villanyt, és vegyük vissza a fényerőt, hiszen a kisebb kontraszt-különbség csökkenti a szem terhelését.

Hova tegyük a kanapét?

Régen mindig azt mondták, tévézésnél minimum másfél, de inkább két méterre üljünk a képernyőtől, ez mára a hatalmas kijelzők miatt teljesen átalakult. Nem csak azzal kell foglalkozni, milyen típusú, márkájú készüléket vegyünk, mennyibe kerül, hogy néz ki, hanem fontos a méret, és a kanapétól való távolság is. Átlagos szabály, hogy a tévétől való távolság az átló háromszorosa kell legyen. Vagyis egy 32 colos képernyő esetén körülbelül 2,5 méterre, míg egy 55 colos képernyő esetén 4,2 méterre kell elhelyezni a kanapét. Jelentős szempont azonban e téren a képernyő felbontása is. Az emberi szem felbontóképessége ugyanis véges, ez az érték egyénenként eltér. Ezt jól szemlélteti, hogy míg az első és második generációs iPad-ek esetén jól láthatóak voltak a képernyőn a pixelek, addig a harmadik generációs készülékektől felfelé már nagyon közel kell vizsgálódni, hogy felfedezhessük a különálló képpontokat. Ennek oka a felbontás, amely 1024×768 pixelesről 2048×1536 pixelesre nőtt, a nagy felbontású retinakijelzőn pedig a képpontok olyan közel helyezkednek el egymáshoz, hogy az emberi szem nem tudja külön értelmezni őket. Szemléltetésképp a “régi” pixelek négy részre szakadtak, négy új pixel teszi ki egy “régi” helyét.

A full-HD közelről jó igazán

Televíziókra vetítve a felbontás jelentőségét, egy 32 colos képernyőátló esetén ha csak SD-adást nézünk, maradhat a korábban kiszámított 2,5 méteres távolság. Azonban ha ennél nagyobb felbontású felvételt nézünk, érdemes közelebb ülni, hiszen éppen az apró részletek vesznek el, ha túl távolról tévézünk. Maradva egy 32 colos készüléknél HD-adásnál 1,8 méterre, full-HD esetén pedig egészen közelre, 1,25 méterre érdemes ülni. A legjobb módszer a tökéletes távolság megállapításához az, ha egész közel megyünk a képernyőhöz, s lassan távolodva figyeljük, hogy az azt alkotó képpontok mikor olvadnak egybe, s válnak homogén felületté: ez az a pont nagy felbontásnál, ahonnan érdemes tévézni. Általánosságban elmondható hogy az állandóan változó, mozgó felvétel – mind tévézésnél, mind videojátékozás közben – jobban megerőlteti a szemet, nagyobb koncentrációt igényel. A statikus felületek, mint netezés, vagy e-book olvasás, kevésbé fárasztja le a szemet. Egyes digitális könyvolvasóknál ugyan pozitívum, hogy a kijelzőnek nincs saját fénye, mégis, ahogy a sok olvasás általában, ez is rontja a szemet. Egy irodai alkalmazott, aki naponta 8 órában iratokat dolgoz fel ugyanúgy szenvedhet rövidlátásban, mint az, aki monitor előtt tölti munkaidejét.

Forrás: Origo

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *